Eljött a vidám mulatságok, a bálok, a hajnalig tartó lakomák ideje, hiszen itt van újra a farsang.
Sokan nem tudják, de a farsang időszaka hosszú hetekig tart, pontosan vízkereszttől (január 6-tól) hamvazószerdáig, azaz a nagyböjt kezdetéig tart. Hazánkban a középkortól tartják a farsangot, elsősorban német hatásra.
A farsangi mulatságokat egy ősi hiedelem hívta életre: a középkorban azt hitték az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban _ amikor rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák _ a Nap elgyengül, és gonosz szellemek kelnek életre. Vigalommal, jelmezes felvonulással, boszorkánybábu elégetésével igyekeztek elűzni a rosszakat.
A szokások és a hiedelmek többsége, így a maskarás, álarcos alakoskodások is, a mulatság utolsó napjaira, a farsang vasárnapra, farsang hétfőre, vagy húshagyó keddre koncentrálnak. Ebben az időszakban a szórakozásé volt a főszerep, a falvakban is felhagytak a mindennapos munkálatokkal. Régen a farsang idején a fonóházakban minden este zajlott valamilyen vidám esemény, énekeltek, táncoltak, mulatoztak, játszottak. Az utolsó fonóházi összejövetelen elbúcsúztatták a telet, a farsangot és hivatalosan megkezdődött a tavaszvárás.
A farsangi alakoskodás a 15. századtól ismeretesek., ilyenkor a feje tetejére állt a világ. A magyar falvakban az alakoskodók beöltöztek különböző jelmezekbe, hazánkban igen gyakoriak az állatalakoskodások, a medve, a ló, a kecske, vagy a gólyaalakoskodás. Gyakran eljátszották az ál-lakodalmat, az ál-temetést. Itthon az egyik leghíresebb farsangi alakoskodó felvonulás, a Mohács környéki busójárás.
A magyar paraszti életben is a farsangi időszak az udvarlás, a párválasztás ideje is volt, éppen ezért jó alkalmat adott arra is, hogy tréfásan, vagy olykor durván figyelmeztessék azokat, akik elérték a házasságra a megfelelő kort, de még pártában voltak. A csúfoló szokások ugyancsak a farsang végéhez kapcsolódnak.
A farsangi ételek közül a legnevezetesebb a farsangi fánk.
Forrás: sze.hu
Fotó: sxc.hu