Sokan félnek a magas vérnyomástól, pedig az alacsony vérnyomás is ugyanúgy gondot okozhat.
Az alacsony vérnyomás sok ember számára ismerős jelenség, például reggel nehéz felkelni, felálláskor megszédülünk, néha elsötétül előttünk a világ, gyengének érezhetjük magunkat. Az alacsony vérnyomás, orvosi nevén hypotensio, önmagában nem egy betegség. Van, akinek tartósan alacsonyabb a vérnyomása, mégsem okoz semmilyen panaszt.
Általánosságban 90/60 Hgmm alatt beszélünk alacsony vérnyomásról, de az értéket mindig az adott ember állapotával és tüneteivel együtt érdemes értékelni. A kellemetlen tünetek akkor jelentkeznek, amikor a vérnyomás annyira lecsökken, hogy az agy és egyéb más szervek átmenetileg kevesebb vérhez és így kevés oxigénhez jutnak. Ilyenkor jelentkezik a szédülés, gyengeség, fáradtság, homályos látás, hányinger, koncentrációs zavar, zavartság, vagy súlyosabb esetben az ájulás. Különösen jellemző lehet, hogy a panasz felálláskor vagy hirtelen testhelyzet-változtatáskor jelentkezik, ezt nevezik ortosztatikus, vagyis felálláskor kialakuló hypotensionak.
Azért fontos odafigyelni a tünetekre, mert nem minden esetben egyszerű alacsony vérnyomásról van szó. A vérnyomás átmenetileg leeshet például folyadékhiány miatt, erős izzadás, hányás, hasmenés, láz vagy nagyobb fizikai megterhelés után is, a szervezet folyadéktartalma csökkenhet, és ezzel együtt a keringő vér mennyisége is mérséklődhet. Hosszabb ideig tartó fekvés, nagy meleg, alkoholfogyasztás vagy bizonyos gyógyszerek szintén hozzájárulhatnak a vérnyomás csökkenéséhez. Egyes gyógyszerek mellékhatásként is okozhatnak hypotensiot. Fontos tudni azért, hogy az alacsony vérnyomás hátterében néha komolyabb egészségi probléma is állhat.
Szív- és szívbillentyű-betegségek, egyes hormonális eltérések, vérszegénység, cukorbetegség, idegrendszeri betegségek, súlyos fertőzés vagy egy balesetet követő nagyobb vérveszteség is okozhat vérnyomásesést. Sőt, terhesség első felében is kialakulhat. Szóval nemcsak az számít, hogy milyen számot mutat a vérnyomásmérő, hanem az is, hogy mikor és milyen körülmények között esik le a vérnyomás.
Szerencsére többféle egyszerű módszerrel is csökkenthető a kellemetlen panaszok kialakulásának esélye. Fontos a megfelelő folyadékbevitel, főleg meleg időben, sportoláskor vagy fokozott izzadás esetén. Felkeléskor célszerű nem hirtelen mozdulattal talpra ugrani, először üljünk fel, várjunk egy kicsit, ez követően lassan álljunk fel. Ha valaki rendszeresen étkezés után érez gyengeséget vagy szédülést, segíthetnek a kisebb, gyakrabban elfogyasztott étkezések. A megfelelően megválasztott testmozgás pedig általánosságban támogathatja a keringés alkalmazkodóképességét. Bizonyos esetekben az orvos javasolhatja a sóbevitel módosítását alacsony vérnyomás esetén, ez viszont nem mindenkinek megfelelő, és a túl sok só más egészségügyi problémákat okozhat.
Ha a vérnyomáscsökkentő vagy más gyógyszer szedése mellett jelentkeznek panaszok, nem ajánlott önállóan elhagyni vagy módosítani a gyógyszert, ehhez mindenképpen orvosi egyeztetés szükséges. Hasznos lehet otthon is megfigyelni a vérnyomást, ilyenkor fel kell jegyezni az értékeket, az időpontot, a testhelyzetet, az étkezést, a fizikai aktivitást és azt is, hogy milyen tünetek jelentkeztek. Más a helyzet, ha az alacsony vérnyomás újonnan jelenik meg, gyakran ismétlődik, vagy ájulással jár. Az eszméletvesztést akkor is komolyan kell venni, ha csak néhány másodpercig tartott, mert az elesés sérülést okozhat, és az ájulás hátterében szív- vagy más betegség is állhat.
Az alacsony vérnyomásnál a legfontosabb annak kiderítése, hogy okoz-e panaszokat, milyen helyzetben jelentkezik, és van-e a háttérben olyan ok, amely kezelést igényel. Sok folyadékkal, mozgással és helyes étkezéssel sokat tehetünk keringésünk megfelelő működéséért.