A demencia szót sajnos sokan ismerik, de rohanó világunkkal sajnos ennek is újabb fajtájával kell sokaknak szembenézni.

A digitális demencia kifejezéssel egyre gyakrabban találkozhatunk, főleg az okostelefonok, a közösségi média és a folyamatos internetkapcsolat világában. Fontos tisztázni, hogy ez nem hivatalos orvosi diagnózis, inkább egy olyan jelenséget ír le, amikor a túlzott vagy nem megfelelő digitáliseszköz-használat mellett figyelmi, memória- és koncentrációs nehézségeket tapasztalunk. A fogalom elsősorban arra hívja fel a figyelmet, hogy az agyunk működését is befolyásolhatja, hogyan használjuk a technológiát a mindennapokban.

,

Az okostelefonok, tabletek és számítógépek önmagukban természetesen nem teszik tönkre az agyat vagy gondolkodást. Ezek a digitális eszközök rengeteg hasznos lehetőséget kínálnak, hiszen segítségükkel információt kaphatunk, tanulhatunk, kapcsolatot tarthatunk másokkal, dolgozhatunk vagy éppen szórakozhatunk. A probléma inkább akkor jelentkezhet, ha a képernyő előtt töltött idő túlzott mértékűvé válik, és kiszorít olyan tevékenységeket, amelyek az egészséges agyműködéshez fontosak.

Ilyen például a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, a rendszeres mozgás, a személyes emberi kapcsolatok, vagy akár a természetben töltött idő, az olvasás, a beszélgetés, a kreatív tevékenység. Ezek olyan feladatok, amik teljesen megdolgoztatják az emlékezetet és a figyelmet. Ha valaki minden apró dologért rögtön a telefonjáért nyúl, az agya egyre kevésbé kényszerülhet arra, hogy az alapvető információkat előhívja. Ez nem azt jelenti, hogy az ember kvázi elbutul, de komolyan megváltoztathatja azt, hogyan használja egy ember a figyelmét és a memóriáját. A digitális környezet másik fontos jellemzője a folyamatos figyelemelterelés. Egyetlen telefonon érkezhet üzenet, e-mail, közösségimédia-értesítés, híradás vagy egy alkalmazás újabb jelzése.

Ha valaki rendszeresen félbeszakítja a munkáját vagy a beszélgetéseit, hogy ellenőrizze az adott készüléket, a figyelme állandóan vált egyik feladatról a másikra. Ennek egyik következménye lehet a koncentráció romlása. Az érintett azt érezheti, hogy máskor hamar elkalandozik a figyelme, vagy állandóan késztetést érez arra, hogy megnézze a telefonját. Gyakori panasz lehet az is, hogy valaki bemegy egy szobába, de nem emlékszik, miért indult el, vagy egy beszélgetés közben hirtelen nem jut eszébe egy szó. Ám ezek a jelenségek önmagukban teljesen hétköznapiak is lehetnek, különösen fáradtság vagy stressz esetén.

A túlzott eszközhasználat az alvást is megzavarhatja. Sokan még közvetlenül lefekvés előtt is telefont nyomkodnak, videókat néznek vagy közösségi oldalakat böngésznek. Ha emiatt rendszeresen később alszunk el, kevesebbet alszunk vagy többször felébredünk éjszaka, annak másnap koncentrációs és memóriazavarhoz hasonló következményei lehetnek. A mozgáshiány szintén fontos tényező. Ha a szabadidő jelentős részét ülve, képernyő előtt töltjük, könnyen háttérbe szorulhat a rendszeres testmozgás.

A tünetek között előjöhet figyelemzavar, türelmetlenség, gyakori elkalandozás, a hosszabb szellemi feladatok kerülése, az állandó értesítésellenőrzés, az alvás romlása, illetve az igazi függés a magától a kütyütől. Gyerekeknél és fiataloknál különösen fontos odafigyelni erre. A megoldás az egészséges egyensúly kialakítása. Érdemes például kikapcsolni a nem feltétlenül szükséges értesítéseket, vagy bizonyos napszakokat teljesen képernyőmentessé kell tenni, például az étkezések vagy a családi beszélgetések idejét.

Fontos az is, hogy időnként tudatosan olyan tevékenységet válasszunk, amelyhez nincs szükség digitális eszközre. Olvassunk könyvet, sétáljunk, sportoljunk, esetleg társasjátékozzunk, beszélgessünk személyesen, főzzünk, barkácsoljunk vagy tanuljunk meg valami újat, hiszen az agynak szüksége van változatos ingerekre.

A digitális demencia elkerüléséhez szükségünk van a kütyüzési határok felállítására és arra, hogy folyamatosan adjunk az agyunknak természetes, nem digitális ingereket, hogy ne veszítsük el koncentrációnkat és memóriánkat.