Az egyik legnagyobb sztereotípia, aminek, azért valljuk be, elég sok alapja van, hogy a nők nem értenek a focihoz és nem is szeretik.
Mégis léteznek női futball bajnokságok, vannak női játékvezetők. Most akkor, hogy is van ez?
A mai világban egyre inkább találkozhatunk olyan hölgyekkel, akiket bizony leköt egy-egy sportközvetítés. Legyen az Forma-1, kézilabda, darts vagy snooker, mégis az egyik legmegdöbbentőbb a férfiak számára, hogy elég sokan kezdik megszeretni a focit is.
Persze, a focit szerető nők között akad azért olyan, aki a sztereotípia beigazolója és csak azért nézi, mert jó pasik szaladgálnak a pályán. De azért a legtöbben nem csak ezért nézik. Van kedvenc csapatuk, focistájuk, ne adj Isten, még a les szabályt is értik. Persze a férfiak többsége kétkedve fogadja az ilyen rajongásokat, csak hirtelen fellángolásnak vélik és attól még, hogy valakinek van kedvenc csapata és szurkol neki, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy ért is a focihoz.
Furcsa is lehet elképzelni, hogy egy nő, akit alapvetően talpig sminkben, szűk ruhákban és magas sarkúban látunk, az macinadrágban, trikóban, felkötött hajjal, sörrel a kezében és szotyit köpködve, káromkodva izgul végig egy mérkőzést. A férfiak többségének imponáló is lehet, ha egy nő ért a focihoz, de csak azért, hogy valakinek tetszünk felesleges úgy csinálnunk, mintha érdekelne, mert egyrészt később úgy is kiderül, hogy nem szeretjük, és még mindig az a legjobb taktika, ha ez ember önmagát adja. Vagy megszeret a partner minket így is, vagy eleve nem is érdemelte meg, hogy odafigyeljünk rá.
Fotó: sxc.hu