A nemzetközi nőnap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden év március 8-án tartanak.
A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon. A nőnap eredetileg a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt.
E lexikonszerű meghatározás mellett magunk is tapasztalhatjuk, hogy március 8-án megnő a virágboltok forgalma. Annak szerencsére már vége, hogy nőnapon a férfiak jót mulatnak, a nők pedig rohannak haza a második műszakra.
Szükség van-e a nőnapra, amikor számos pályán a nők vannak többségben? Akarják-e a férfiak a nőket köszönteni, amikor közülük számosan küzdenek párkeresési gondokkal, mert csak határozott, elvárásokkal teli nőkkel találkoznak?
Elvárják-e a nők a köszöntést, amikor közülük sokan családfenntartók, s mellette nevelik a gyerekeket? Szükségük van-e a virágos köszöntésre, ha a munkahelyen egyre kiszolgáltatottabbak?
A válasz mindkét fél esetében igen. Mert igaz, hogy vannak elnőiesedett pályák, a politikusok, vezetők között azonban még mindig sokkal kisebb arányban találhatók nők. A lányok legalább annyira küzdenek párkeresési gondokkal, mint a férfiak. Jól esik nekik az egy szál virág, vagy a csokor a kedvestől, s kisfiútól. Abban pedig csak bízhatnak, hogy a főnöknek akkor is eszébe jut a jól dolgozó munkatársnő, ha jutalom, dicséret van napirenden.
Fotó: sxc.hu