Az utóbbi száz évben a technológia rohamos fejlődésével egyenes arányban csökkent a víz értéke hazánkban is. Az emberek többsége manapság a vizet olyan magától értetődőnek tekinti, mint a levegővételt, ezért felhasználásakor sem figyelnek oda a takarékosságra.
A magyarok többsége a napi tisztálkodás során többségében a fürdést választja, ami átlagban 150-250 liter vizet is igényel, addig zuhanyzással akár 70 liter víz is megtakarítható. A különbség éves szinten akár 25.000 liter, illetve 18.750 forint is lehet személyenként. Egy négytagú család esetében ez 75.000 Ft évente. Nem szólva arról, hogy évente akár 100 m3 vizet is megóvhat egy család, ha a fürdés helyett a zuhanyzást választja
Magyarországon és Európa vezető országaiban évszázadokig luxus volt a fürdés, a fürdőszobák is csak a 19. század végén jelentek meg a hazai nagy-, illetve középpolgári lakásokban. 1960-ban a magyar lakások csupán 17,5százalékában volt fürdőszoba, a vízvezeték-hálózat széleskörű kiépítésével azonban gyorsan behoztuk lemaradásunkat. Ma már nem ritka az olyan ház, ahol több fürdőszoba van, az elmúlt ötven évben pedig széles körben elterjedté vált a napi fürdés is.
Az ivóvízbázisunk védelmének fontossága, a felszín alatti és feletti vízkészletünk megóvása sajnos csak a katasztrófák – aszályok, árvizek – idején kerül előtérbe, s ahogy megszűnik a baj, azzal a figyelem is apad. Az öt regionális víziközmű-szolgáltató ezért indított kampányt, amiről részletesen az avizertek.hu oldalon olvashatunk.
Fotó: sxc.hu