A hazugságok közül meg szoktunk különböztetni kicsit és nagyot, illetve jó- és rossz szándékút. Egyvalami azonban közös: sokszor egyszerűen nem veszünk tudomást róluk.
Egy közelmúltban lezárult kutatás szerint az emberek viszonylag könnyen túllépnek a mellébeszélésen. Ez pszichológusok szerint amiatt van, mert mások megfigyelésének az az elsődleges célja, hogy véleményt formáljunk róluk, és ezért könnyebben elfogadjuk a kisebb hazugságokat, ferdítéseket.
A kutatók rávilágítanak, a hazugságok leleplezésének a legjobb módja a figyelem. Pontosabban az alapos és részletes odafigyelés. Ez a gyakorlatban sokszor nehezebb, mint amilyennek hangzik. Sokszor észre sem vesszük, ha beszélgetőpartnerünk lódít, vagy terel, azaz nem a kérdésre válaszol. Ezt úgy tudjuk kiszűrni, ha magára a kérdésre pontosan emlékszünk és a reagálásra is odakoncentrálunk.
A mellébeszélés persze nem mindig bűn. Sőt, kifejezetten hasznos arra, hogy feleslegesen nem bántsunk meg valakit. Persze a határokat tudni kell a kegyes és kegyetlen hazugság között és azt sem érdemes elfelejteni, hogy ha valaki elkezdi, könnyen „lódítás-spirálba” kerül.
A hazugság persze egy nagyon bonyolult fogalom. Rengeteg szempontból lehet vizsgálni, filozófiai, vallási és biológiai oldalról is számos kutatás készült róla. Hazugsággal az élet minden területén találkozunk és mindenki alkalmazza is, tudatosan, vagy tudattalanul. A legfontosabb – ahogyan fentebb is említettük - a kezelése, kontroll alatt tartása.
Fotó: sxc.hu