Sok kisgyerekes családban felmerül az állattartás kérdése. A gyerekek fűt-fát megígérnek egy kisállat érdekében, aztán a szülőkre marad annak gondozása. Hogyan legyünk felelős állattartók, miként tudjuk bevonni a kicsiket a gondozásba?
Felelős állattartónak lenni annyit jelent, hogy az állat jólétéről gondoskodunk, tartalmas és boldog életet biztosítunk a számára. Ezért, hozzunk haza bármilyen állatkát, legyen az aranyhal, madárka, rágcsáló, kutya, vagy macska _ tartsuk szem előtt azt, hogy a lakásban, házban megfelelő otthont teremtsünk neki. Egy nagytestű kutya ugyanis nem mindig érzi magát jól egy garzonlakásban és a szomszédok sem biztosan örülnek egy négylábúnak az ilyen zárt közösségekben.
Arra is ügyelni kell, hogy a házi állatunk ne legyen mindig egyedül. Ha szinte egész nap dolgozunk, távol vagyunk, óvodában, iskolában, munkahelyen tartózkodunk, akkor biztos, hogy előbb-utóbb unatkozni fog a kedvencünk. Persze egy kertes házban nyilván nem így áll a dolog.
Láthatjuk tehát, hogy csak olyan környezetben érdemes állatot tartani, amely a családnak is és a házi kedvencnek is megfelelő, mindenki jól érzi magát.
A kicsiket a legkönnyebben az állatok etetésével tudjuk bevonni a gondozásba. Napi egyszer bízzuk a gyerekekre az állat eledelének elkészítését és etetését. Előbb-utóbb aztán ez a gyerkőc napi rutinjává válik és soha nem fog megfeledkezni erről a feladatról.
Az állatok többségének fontos a megfelelő mozgásigény kielégítése is. Abban az esetben, ha naponta többször sétáltatni kell a kedvencünket, legalább az egyik alkalommal a csemetével közösen tegyük azt. Így a gyermekünk is közvetlen közelről tapasztalhatja meg, milyen fontos mondjuk egy kutyusnak a mindennapos testmozgás és a dolga elvégzése. Szem előtt kell tartani , soha nem hanyagolhatjuk el a futtatást, a játékot, a sétát.
Még egy nagyon fontos dolgot tudni kell, ha állatot tartunk hiába gondoskodunk róla, ha nem kap szeretetet, boldogtalan lesz.
Fotó:
sxc.hu