Annak ellenére, hogy hazánkban régóta komoly hagyományai vannak, még csak most kezd el érződni az a jellege, ami például a skandináv országokban már jó ideje tapasztalható. A tájfutás igaz családi, szabadidős sport.
Észak- és Nyugat-Európában még a kisebb versenyeken több százan indulnak, és a létszám a legtöbb esetben azért nagy, mert – gyerekektől a nagyszülőkig - komplett családok állnak rajthoz. Ez azért alakult ki, mert a tájfutás amellett, hogy jó sport, remek szórakozás, ráadásul növeli a természetben, a tiszta levegőn töltött idő nagyságát.
A tájfutásnak ma már rengeteg fajtája, módozata a létezik, de a lényegben nincs eltérés: futni kell és jól tájékozódni. Az ellenőrző pontok közötti útvonalat a versenyző választja ki, tehát a taktikának is nagy szerepe van.
A sportág a skandináv országokból ered, ahol már több mint száz éve űzik. Hazánkban is gyorsan népszerűvé vált, Monspart Sarolta és Oláh Katalin személyében világbajnokokat is adtunk. Magyarországon is rendeztek világbajnokságot, 1983-ban Zalaegerszeg, 2009-ben Miskolc adott otthont az eseménynek.
A tájfutó szezonban, kora tavasztól késő őszig, rengeteg kisebb nagyobb verseny van. A fiatalok és az idősek is szívesen űzik akár rövid, akár hosszútávon, egyéni, váltó, vagy csapatviadal keretében. A létszám hazánkban is növekszik, ám tömegesnek még nem mondható, jellemző, hogy egyelőre megmaradt egy szűkebb réteg sportjának.
Azoknak, akik még nem ismerik közelebbről, tehát számos remek lehetőségük akad a kipróbálásra. A legnagyobb hazai megmérettetésnek, a Hungária-kupának idén Veszprém ad otthont. Az augusztusi eseményen az amatőrök is kipróbálhatják magukat, azoknak, akik nem húznak tájfutó ruhát pedig számos szórakoztató, játékos program áll majd rendelkezésükre.
Fotó:
sxc.hu