Tovább gyűrűzik a világ legnépszerűbb kerékpáros versenyével kapcsolatos doppingügy. Az évek óta tartó lebukási/lebuktatási sorozat legnagyobb fogása a hétszeres bajnok Lance Armstrong. A Tour de France-t övező botrány azonban nem állt meg az amerikai kicsikart vallomásánál, sőt felgyorsultak az események.
Legutóbb, a napokban Stuart O’Grady vallotta be, hogy tiltott szerekhez nyúlt. Az épp most visszavonuló, 39 esztendős ausztrál bringás, aki nyert olimpiát és világbajnokságot is, az 1998-as Tour de France visszáságait felderítő vizsgálat legújabb „áldozata”. A francia parlament vizsgálóbizottságot állított fel, amely egy több nagy nevet is tartalmazó listát készített. A felsoroltak mindannyian a 15 esztendővel ezelőtti Touron követtek el doppingvétséget.
Nem akárkikről van szó: a viadal győztese, a már elhunyt olasz Marco Pantani, a második német Jan Ullrich, valamint a harmadikként záró amerikai Bobby Julich. Pantanit 2004-ben egy szállodai szobában találták holtan, utóbbi két versenyző már visszavonult és be is ismerte a vétséget. Mellettük a legjobb sprinternek járó zöld trikót megszerző német Erik Zabel szintén a listán van. Mindannyian EPO-t (vérdopping) használtak. Ahogyan O’Grady is. Az ausztrálnak egyébként lehet, hogy meg kell majd válnia olimpiai aranyérmétől, amelyet 2004-ben, Athénban szerzett.
Az elmúlt napok történései megmutatták, hogy az idén százéves Tour már valószínűleg sohasem fogja már lemosni magáról azt, hogy nem tiszta verseny. Még véget sem ért a 2013-as viadal, a későbbi győztes brit Christpher Froome kiemelkedő teljesítményét máris sokan kétségbe vonták. Persze ilyen doppingtörténet után ez nem is csoda. A legtöbbek álláspontja az, hogy egy ilyen nehéz versenyt nem lehet teljesítményfokozók használata nélkül megnyerni. No, de tegyük a szívünkre a kezünket és gondolkodjunk őszintén. Vajon melyik más sportág csúcseseményén nincs ez így?
Fotó:
sxc.hu