A grappling egyre népszerűbb küzdősport hazánkban. Az első magyar bajnokságot ugyan mindössze három évvel ezelőtt bonyolították le, azonban azóta töretlen a sportág fejlődése.
A grappling elnevezése - talán ezt már sokan kitalálták - az angolból ered. Az angol to grapple ige annyit tesz dulakodik. A grappling azonban nem egyszerű dulakodás, a birkózásból, a cselgáncsból, a jujitsuból és a szambóból alakult ki, ezek technikáit, szabályait ötvözi, kizárva az ütést és rúgást. Ebben a sportban döntetlen nincs. A lényeg, hogy a versenyzők az ellenfél eldobását, vagy egyéb módon való földre vitelét követően földharcban, a szőnyegen, speciális fogásokkal, elsősorban kar- és lábkulcsok segítségével a harc feladására kényszeríti riválisát. Ezt elérheti fojtással, kar-, vagy lábfeszítéssel is. A feladás jelezhető kézzel, lábbal, vagy hangadással is.
A szakág önmagát a Mixed Martial Arts (MMA, vagyis kevert, illetve vegyes harcművészetek) önvédelmi ágazati között határozza meg.
A grapplingnek létezik egy biztonságos és amatőrök által is gyakorolható formája, az úgynevezett combat grappling. Itt kötelező védőfelszereléssel és korlátozott támadási lehetőséggel életszerű küzdelmi helyzetekre készülhet fel a sportoló.
A profik számára többféle kategóriát is kínál a sportág, ahol a ruházat és az alkalmazható technikai repertoár is más és más.
Érdekesség, hogy míg az első grappling világbajnokságot 2008-ban rendezték meg és ott a magyar csapat a nemzetek rangsorában az előkelő 14. helyen végzett, addig 2010-ig kell várni arra, hogy az első magyar grappling bajnokságot hazánkban megrendezzék. Most, 2013-ban nagyjából harminc olyan klubról tudunk, ahol grapplingezni lehet. Fontos, hogy 2009-től már hivatalosan is képeznek itthon grappling edzőket, versenybírókat is.
Fotó:
hajráveszprém.hu