A kökény az egyik legérdekesebb vadon termő, ősz végi, téli gyümölcsünk. Nyersen fogyasztva tartalmazza a legtöbb vitamint, de értékes teának, ízletes lekvárnak, ínycsiklandó likőrnek, zamatos bornak is felhasználhatjuk.
A sötétkék, kékeslilás kökény vadon termő, szúrós cserje bokor termése. Izland kivételével egész Európában őshonos, szinte bárhol megél. Érdekes, hogy míg hazánkban inkább az erdő szélén, a szántások mentén, értelem szerűen vadon gyűjtik be tavasszal a virágját, késő ősszel pedig a bogyóját, addig tőlünk keletre, értékes tulajdonságai miatt, sok helyütt termesztik is.
A kökény egyébként a rózsafélék családjába tartozik, de pontosan a szilva rokona. Ha másból nem is, de a színéből erre a laikusok is következtethetnek.
Gyógynövényként és gyümölcsként is számon tartják. Gyakorlatilag minden egyes részét fel lehet használni. A fájából például golfütőt készítenek a szakemberek. A virága igen gazdag flavonoidokban, de a belőle készült forrázatot a garat, a mandula megbetegedéseire is használhatjuk. Főként március végén, április elején érdemes gyűjteni, amikor még a virágok nem nyíltak ki rendesen.
A leveleiből, főként a friss hajtásokból, ugyancsak forrázatot lehet készíteni, ami a légúti megbetegedések ellen gyógyír.
A gyümölcse már októberben ott virít a tövises, szúrós ágacskák végén, azonban ilyenkor még ehetetlenül fanyar. A népnyelv is úgy tartja, ha már legalább egyszer megcsípte a fagy, akkor érdemes leszedni. Ekkora a gyümölcs húsa is megpuhul, szinte fekete lesz a bőre, ám rendkívül lédús, savanykás ízű és C-vitaminban igen gazdag.
A kökényről még elmondhatjuk, hogy a gyümölcse erősen zsírcsökkentő hatású, emésztési zavarok esetén fogyasztása kifejezetten ajánlott. Erősíti az immunrendszert, az anyagcserére is jótékonyan hat. Erős méregtelenítő és vértisztító, valamint idegerősítő is.
Számtalan jótékony hatását teaként, lekvárként is élvezhetjük, de finom likőrt, valamint bort is készíthetünk belőle.