Nincs mese: egyszerűen imádjuk az összeesküvés-elméleteket. Ennek bizonyítására majd minden nap jó példa jelentkezik. A legfrissebb a jövő évi labdarúgó világbajnokság csoportsorsolásának megbundázása.

Alig akad olyan népszerű sportesemény, amelynek eredménye kapcsán ne merülne fel a csalás, vagy valamilyen más visszaélés gyanúja. Akár komolyan, akár csak a pletyka szintjén. A labdarúgó világbajnokság esetében azonban még ennél is messzebb mennek az emberek, már a csoportsorsolás tisztaságába belekötöttek néhányan.

A dolog nem új keletű, hiszen a sorsolások manipulálása szinte mindennapos téma (hideg és meleg golyók stb...), és egy újabb „nagy leleplezés” akár poén is lehetne, ha éppen nem lennének több millióan azok, akik meg vannak győződve a csalásról.

A múlt héten bonyolították le a 2014-es brazíliai vb csoportjainak sorsolását. A napokban már meg is jelent a videó, amelynek közzétevői szerint nyilvánvaló a csalás: a golyókban rejtőző cetliket az asztal alól húzza elő a FIFA-főtitkár. A szurkolók és a közvélemény nagyon fogékony, a forrást máris több mint ötmillióan nézték meg. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindenki egyet is ért vele, de biztosak lehetünk benne, nagyon-nagyon sokan osztják és hiszik az egyébként a vb-n igen nehéz ágra kerülő spanyolok által „szabadalmaztatott” anyagot.

Kérdés, miért van ez így? Miért vonzódunk annyira az összeesküvés-elméletekhez? Nos ez bonyolult pszichológiai kérdés, de azért akad néhány egyszerű alappillére. Először is jobb félni, mint megijedni alapon egyfajta tudatalatti stratégia az, hogy felnagyítjuk a negatív dolgokat, esetleg ott látunk rosszat, ahol nincs is. Ez egyébként evolúciós örökség. Az összeesküvés-elmélet csökkenti a szorongást, egyszerűsít, magyarázatot ad a megmagyarázatlanra.

A sorsolás manipulálás vádjának népszerűsége annak is köszönhető, hogy az emberek bizalmatlanok a rendszerrel szemben, így könnyen helyezkednek szembe a „nagyokkal”, állammal, hivatalos szervekkel, sportszervezetekkel, az említett példában épp a Nemzetközi Labdarúgó Szövetséggel. Az ilyen elméletekre jellemző, hogy széles társadalmi körben hatnak akár hosszabb időn keresztül, így alakítják, formálják a véleményeket. Érdekesség, hogy a (sokszor tudatos) terjesztők közül sokan nem is hisznek az elmélet igazságtartalmában, mások viszont épp ellenkezőleg, őszintén és meggyőződésesen képviselik „az ügyet”.

Fotó:
pixabay.com