A karácsonyi ünnepkör zárása a vízkereszt, amit hivatalosan január 6-án tartanak, de újabb időkben az egyház a hozzá legközelebb eső vasárnap tartja meg.
A vízkereszt az egyik legrégibb egyházi ünnep, a karácsony zárást, a farsangi időszak kezdetét jelöli ki. Az egyház ezen a napon emlékezik meg a három napkeleti bölcsről, Gáspárról, Menyhértről és Boldizsárról, aki a legenda szerint egy vezérlő csillagot követve jutnak el Betlehembe, hogy tiszteletüket tegyék a zsidók királya, az újszülött Jézus előtt.
Számos népszokás is kötődik ehhez az ünnephez. Manapság úgy tartják, ezen a napon kell lebontani a feldíszített karácsonyfát, mert ezután már szerencsétlenséget hoz.
Maga a vízkereszt elnevezés abból adódik, hogy ezen a napon vizet és tömjént szenteltek a templomokban.
A néphiedelem szerint a vízkeresztkor megszentelt víz egész évben nem romlik meg és elűzi a rossz szellemeket is.
Egyes helyeken palackokban vitték haza a megszentelt vizet a hívők és torokfájás ellen itattak belőle a családtagjaikkal. Máshol hintettek belőle a bölcsőre, a menyasszonyi koszorúra és a koporsóra is, megint másutt pedig az állatok óljára locsoltak belőle, sőt a kútba is öntöttek belőle. A házszentelés szokása is vízkereszthez kötődik.
Néhány mediterrán országban nem szenteste, hanem vízkeresztkor kapnak ajándékot a gyerekek, Olaszországban, vagy Portugáliában is jóságos boszorka hozza az ajándékokat.
Fotó:
pixabay.com