A környezetszennyezés témai legtöbbször átfogó fogalmi rendszer kíséretében jelennek meg és globalizációs folyamatokról szólnak. A nagyléptékben való gondolkodás akár hatásos is lehet, de ez a fajta kommunikáció mégis kicsit „személyteleníti” a problémát, elmismásolva ezzel a személyes felelősséget.
Az ökológiai lábnyom fogalma ezzel szemben személyesebbé teszi a kérdéskört, szemlélteti például, hogy egy ember vagy egy család eltartásához mennyi termelőképes földterületre van szükség. Másképpen fogalmazva az ökolábnyom az a terület, ami károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelhez szükséges javakat.
Az interneten fellelhető kalkulátorok segítségével bárki megtudhatja, a személyes ökológiai lábnyomának méretét, amelyet így összehasonlíthat különböző statisztikákkal, például, az átlagos vagy optimális értékkel.
A fogalom olyan területeket érint, mint például: a táplálkozási szokások, vásárlási szokások, közlekedés, szemetelés és így tovább. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen élelmiszereket vásárlunk (helyben termelt vagy sem), ökolábnyomunk méretét az is meghatározza, hogy milyen közlekedési formákat veszünk igénybe, és az is kritikus kérdés, hogy hogyan kezeljük az általunk termelt hulladékokat.
Mindez által az is szemléltethető, hogy a Föld eltartó képességéhez képest mekkora tehernek számít a mi személyes életvitelünk, és az is láthatóvá válik, mennyire károsítjuk mi magunk az élővilágot, és rontjuk ez által a jövő nemzedékének esélyeit.
Fotó:
sxc.hu