A szoptatással kapcsolatos tapasztalatok eltérőek lehetnek, hiszen a kismamák és a kisbabák „paraméterei” (lelki és fizikai adottságai) is különbözőek. Pont ezért sem érdemes túlzottan hinni a jó indulatú, de nem feltétlenül tényeken alapuló tanácsokban, sok tévhit származik ilyen forrásból.
Íme, néhány tévhit és cáfolata a szoptatással kapcsolatban!
A mell nagyságából nem következik egyenesen arányosan a tejtermelés mennyisége, mell mérete ezt nem befolyásolja. Ha hiányoznak a tejmirigyek akkor nem termelődik tej, de attól még, hogy valakinek kisebb a melle, nem jelenti, hogy nem is tud majd szoptatni.
A belövellés (tejtermelés megindulás) előtt sem éhezik a baba, mivel aprócska gyomra már pár csepp tejtől is megtelik. Ráadásul a babák pár napra elegendő tápanyagtartalékkal jönnek a világra, ezért még akkor sem éheznek, ha esetleg nem kapnak vizet sem.
Amennyiben hízik a baba, akkor biztosan elegendő számára a tej, akkor is, ha ennek ellenére sokat sír. A sírásnak ilyenkor más okai lehetnek.
Az is tévhit, hogy a besárgult babát tej helyett vízzel kell itatni. Az anyatej kissé hashajtó hatású is, éppen ezért segíti a sárgaságot okozó anyag kiürülését a baba szervezetéből. Ugyanakkor a besárgult baba sokkal fáradékonyabb és aluszékonyabb lehet, ezért a szoptatáshoz több időre és nagyobb türelemre van szükség.
A szoptatás idejével kapcsolatos tévhiteknek sem szabad hinnünk. Nagyon eltérő lehet, hogy mennyi idő alatt indul be a tejtermelés, az elején a szoptatás akár egy óráig is eltarthat, míg nagyobb gyerekek esetében lehet, hogy csak 20 percet vesz igénybe. Ez teljesen természetes.
Sokszor hangzik el az is, hogy a szoptatásnak fogamzásgátló hatása van, ez csak részben igaz. Elvileg ugyanis a szoptatás alatt általában valóban nincsen peteérés, de ez egyénenként nagyon változó lehet. Ráadásul az első menstruációt már megelőzi egy peteérés, így a teherbe esés egyáltalán nem kizárható.
Fotó:
pixabay.com