Kevés olyan szereplő van a magyar sportban, akinek a munkájába senki nem köt bele, akinek a megítélése a lehető legszélesebb körben pozitív. A kedves és hozzáértő norvég edző sok mindent megtanított nekünk. Két ország gyászolja.
Karl Erik Böhn súlyos betegségben, hosszú küzdelem után hunyt el. A magyar női kézilabda-válogatott szövetségi kapitányánál egy évvel ezelőtt diagnosztizáltak leukémiát. A 49 esztendős szakember többféle kezelést kapott, a kemoterápia mellett csontvelő átültetésen is átesett, s úgy tűnt, eredményei biztatóak. A 2013-as esztendő őszén már-már a legjobbakra kezdtünk gondolni, aztán karácsony előtt jött a szörnyű hír, Böhnnel orvosai közölték: betegsége gyógyíthatatlan. Ezután már nem volt értelme tovább küzdeni, Karl Erik Böhn február másodikán elhunyt.
Norvégia mellett Magyarország is gyászolja a szeretett szakvezetőt. Böhn nem elsősorban a súlyos betegség, az abban mutatott példaértékű viselkedés és bátor küzdelem miatt volt a sportszeretők kedvence. A szurkolók már korábban a szívükbe zárták a kedves norvégot, aki nyugodt profizmusával, halk szavú, szerény, ám magabiztos stílusával széleskörű szimpátiát váltott ki. Persze ehhez kellettek az eredmények is.
A Győri ETO-nál és a válogatottnál dolgozott hazánkban, mindkét kispadon remek munkát végzett, de az igaz nagy, nemzetközi siker utóbbi pozícióban érte. 2012 decemberében bronzérmes lett a csapattal a szerbiai Európa-bajnokságon.
Bátran állítható, hogy imádták a játékosai, akik szakmailag és emberileg is felnéztek rá. Nem véletlenül, hiszen a Magyarországon csak KEB-nek becézett tréner az edzések mellett a pályán kívül is odafigyelt kézisei állapotára, kedvére, mindennapjaira.
Blogot vezetett, írásaiban a halálos ítélet után sem panaszkodott, sőt, utolsó bejegyzésében még tanácsokkal látta el olvasóit. Ilyen ember volt a kedves norvég.
Fotó:
MTI