Székesfehérvár olyan település, amely maga is gazdag savanyúvízben, de a településtől alig tíz kilométerre található Moha, ahol hazánk legrégebben ismert ásványvize is található.
Kevesen tudják, de a királyok városában, vagyis Székesfehérváron, a Rózsaligetben működik az úgynevezett Csitáry-kút, ahol nagyjából 200 méter mélységből tör fel a szén-dioxidban gazdag (szénsavas), magas vastartalmú savanyúvíz. Naponta több száz fehérvári fogyasztja, ahogy például a füredi savanyúvizet is. Az ezredforduló előtt egy évvel a kút forrását fedetté tették, így az védve lett a különböző időjárási viszontagságoktól, és még a későbbi generációknak sem kell aggódnia a forrás épségéért. Egyébként ennek a savanyúvíz forrásnak a létezését a fehérváriak csak a véletlennek köszönhetik, termálkutat kerestek a szakemberek, amikor 170 méteres mélységből feltört a forrás.
Hasonlóan magas vastartalmú savanyúvizet találunk, csak éppen alig negyven méterre a földfelszín alatt Mohán. Hazánk legrégebben ismert ásványvizének tartják, amit még a rómaiak is előszeretettel használtak külsőleg és belsőleg egyaránt.
A mohai vizet Ágnes-víznek is nevezik, a kút elnevezése miatt. Évtizedek óta palackozzák és forgalmazzák az egész országban. Az Ágnes-víz gyógyító hatásairól pedig már évszázadok óra csodákat zengenek. Főleg a máj-, illetve a gyomor betegségei esetén használták. Gyomorhurut, Légcsőhurut esetén, vagy vese- és hólyag bántalmak előfordulásakor is szívesen itták. De nemcsak belsőleg, hanem külsőleg is alkalmazták.
A szakértők szerint a titánsav tartalmát mindenképpen ki kell emelni, de vastartalma is igen jelentős. Sok-sok kálciumot, magnéziumot, káliumot, bromidot, jodidot, és foszfátot tartalmaz még.
Fotó:
pixabay.com