Július elsejétől új orvosi protokoll lépett életbe a kismamák vizsgálatait illetően. Csökkent a kilenc hónap alatt elvégzendő teendők száma, de Magyarország ebből a szempontból még így is a legalaposabb nemzetek közé tartozik.
A legfontosabb változás talán az, hogy megszűnt (legalábbis a kötelező formája) az AFP elnevezésű szűrés. Ennek voltaképpen már ideje volt, hiszen a kor meghaladta a vizsgálat létjogosultságát. Az AFP a genetikai eredetű betegségeket hivatott szűrni, ám az ultrahang technológia fejlődésével voltaképpen elveszítette értékét a kismama vérének ez irányú vizsgálata. A 16. héten végezték, és azt nézték meg, hogy az anya vérében milyen koncentrációban van jelen az AFP névvel jelölt fehérje. Az sem volt jó, ha túl magas, és az is rossz jelnek számított, ha túl alacsony. Előbbi velőcső-záródási rendellenességet jelezhet, utóbbi Down-kórt, de maga a vizsgálat igencsak pontatlan, mert azt a bizonyos koncentrációt számos egyéb tényező befolyásolhatja.
Mint említettük, az AFP jelentőségét az ultrahangos technika fejlődése csökkentette le, az orvostudomány hazánkban is széles körben elérhető, sőt teljesen természetesnek számító, modern eszközével már jóval korábban kiszűrhetők a különböző rendellenességek, például a Down-kór is.
A 37 év feletti kismamáknak kötelező a genetikai tanácsadás.
A magyar kismama-protokoll egyébként elég alaposnak számít, még úgy is, hogy most csökkent a kötelező ultrahangvizsgálatok száma. Persze a kismamák többsége a gyakorlat szerint többet jár ultrahangra a kötelezőnél. Mostantól, ha valaki nem veszélyeztetett terhes, és ha erre az orvos engedélyt ad, nem muszáj szakorvoshoz járnia, szülésznő is gondozhatja. Persze mindez csak dokumentált, engedélyezett körülmények között folyhat továbbra is.
Fotó:
pixabay.com