A játék főleg gyerekkorban, de felnőttek esetében is jóval több mint pusztán egy kellemes időtöltés, szórakozás.
A játék ugyanis egy nagyon fontos tanulási folyamat, mely fejleszti többek között a kézügyességet, a memóriát, a koncentrációt, és a szociális készségeket is.
A gyerekkor emblematikus játéka az építőkocka, mely leginkább a finommotorikát és a szem-kéz koordinációt javítja. Az építőkockával történő játék estében jól megfigyelhető, hogy milyen fejlődésen mennek át a gyerekek. Egyéves kor után a gyerekek már keresik a tárgyak funkcióját, képesek összetenni a passzoló kockákat, vagyis el kezdenek rendszerben gondolkodni.
Míg kezdetben az építés élménye motiválja a gyerekeket, később játékuk egyre inkább a valóságból táplálkozik. Ezért ilyenkor az építés már önmagában nem játék, hanem a különböző szerepjátékok helyszíne vagy eszköze. Vagyis azért építenek például házakat a gyerekek, hogy abban majd játszanak. Egyébként megfigyelhető, hogy az introvertáltabb személyiségű gyerekek szeretnek hosszasan építgetni, míg az extrovertáltabb gyerekek szívsebben vesznek részt szerepjátékokban.
A motoros funkciók fejlődése mellett a játéknak kulcsfontosságú szerepe van a szociális készségek fejlesztésében is. A gyerekek játék helyzetekben gyűjtenek tapasztalatot többek között az együttműködésről, a megosztásról, valamint olyan alapvető szociális érzésekről, mint például a barátság.
Fotó:
pixabay.com