Az emberek többsége nem fogyaszt elegendő rostot naponta, pedig a megfelelő bevitel több szempontból is előnyös.
A felnőttek számára ajánlott napi rostmennyiség 20-25 gramm. A rostok között megkülönböztetünk vízben oldódó és vízben oldhatatlan fajtákat, a bevitelnél utóbbiaknak kell(ene) nagyobb arányban lenniük. Nem oldható rostot például a teljes kiőrlésű pékáruk/termékek, a sárgarépa, a korpa és az uborka tartalmaznak. Vízben oldódó rostot tartalmaz például az alma, több más gyümölcs, csonthéjasok, a bab, a zab és a borsó.
A rostban gazdag étrend több szempontból is előnyös. Zsírban szegény, valamint magas az ásványi anyag és vitamintartalma. A rostok megkötnek bizonyos tápanyagokat, amelyek így lassabban szívódnak fel, emellett a koleszterinre is ilyen hatással vannak, ami szintén nem hátrányos.
A rostok, egészen pontosan a vízben oldhatóak, táplálékként szolgálnak az emésztőrendszerünkben dolgozó baktériumok számára, ami segíti emésztésünk egészséges működését.
A rostgazdag táplálkozás abból a szempontból is hatékony, hogy telít, ezáltal elkerülhetjük a nagyobb mennyiségű, hizlaló és/vagy káros anyag bevitelt. Bizonyított, hogy a rostbevitel csökkenti a vastag és végbélrák kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor ennél még szélesebb a rostok megelőző szerepe. Több vizsgálat is kimutatta a szív és érrendszeri megbetegedésekkel, a cukorbetegséggel, a túlsúly kialakulásával szemben fellépő jótékony hatást.
Fotó:
pixabay.com