Ha az ember négy hónapig él egy olyan városban, amit imád, akkor nem igazán csinál mást, mint minden lehetséges helyet megnéz, kipróbál és megtapasztal. Krakkó az én távol élő szerelmem, a város, ami mindig külön helyet foglal el a szívemben, és bármikor, bármennyit tudok róla beszélni - amivel kellemesen le tudom fárasztani a barátaimat. Ez az a város, amely télen-nyáron látogatható, bármikor ki lehet ruccanni egy hétvégre piszkosul olcsón, és hát azt se felejthetjük el, hogy „Lengyel-magyar két jó barát, együtt harcol és issza borát”. A haverok pedig meglátogatják egymást legalább egyszer az életben, ugyebár... Azokat, akik még nem hallottak túl sokat erről a városról, meggyőzhetem őket a látogatásról, s tudok ajánlani nekik néhány nem tipikusan turisták által látogatott helyet.

A városháza tornya egy kilátó is egyben: Nagyon kevesen tudják, útikönyvek nem is nagyon jelzik, de az önmagában a Főtéren álló torony tetejére fel lehet menni. Az épület megélt már pár dolgot a majdnem 700 éve alatt, tűzvészeket és csatákat, szóval ennek tudatában még különlegesebb élmény a magas lépcsőket megmászni. A legtöbben a Főtér másik felén álló Mária Templom tornyába mennek fel, vagy a Wawel dombján található Székesegyház tetejét másszák meg, így aki el szeretné kerülni a tömeget, de mégis a panorámában gyönyörködne, annak a Városháza tornyát szívesen ajánlom.

Singer: Ha valaki igazán meg akarja tapasztalni a lengyel életérzést, és nem Hard Rock Café-ban vagy Mekiben szeretné tölteni az idejét, az tutira betér ide! A zsidónegyedben található Singer Bár az egyik legrégebbi és legtradicionálisabb kocsma a városban. Érdekessége, hogy az asztalok régi Singer varrógépekből vannak átalakítva úgy, hogy társaságnak meghagyták a varrógépek vázát az asztalon. Hihetetlenül hangulatos maga a beltér is, gyertyák és félhomály adja meg a hangulatot a zene mellett, a tapétázott falak pedig teljesen más időkbe viszi vissza a betérőt. Sok lengyel szokott ide betérni, róluk pedig köztudott, hogy közvetlenek, így nem érdemes meglepődni, ha csatlakoznak az asztalunkhoz, amennyiben meghallják, hogy más nyelven beszélünk.

Zakrzówek: Ez az a hely, ahol biztos nem találkozol sem tömeggel, sem tipikus turistákkal. Ez egy régi bányató, amit ma már inkább a krakkóiak használnak fürdőzésre és egy kis kikapcsolódásra. A tó környékét dombok, sziklák és fák veszik körbe, amelyeken végighaladva konkrét túrát tehetünk, akik pedig búvárkodni szeretnek, azoknak is kitűnő hely lehet, ugyanis a tó mélysége néhol a 30 métert is meghaladja. A víz tiszta és gyönyörű kék, arról nem is beszélve, hogy ősszel a környező fák tarka színei is szebbé teszik a környéket.

Café Botanica: A legszebb kávézó, ahol valaha is jártam! Kívülről egy aprócska, hangulatos kávézónak tűnik, amelynek falait indák nőtték be, de ha az épület másik felébe megyünk, akkor egy teljesen más világba csöppen. A kávézó egy része üvegtetővel fedett, és díszes, barokkmintás tapétával díszített, máshol olvasókuckó-szerű kialakítás akár egész napra oda tud minket vonzani. Az árak az ottani viszonylatban átlagosak, és ami még inkább érdekes, hogy meghatározott napokon (általában hétvégén) a választott szelet torta mellé ingyen jár a kávé vagy a tea. Lengyelek és külföldi diákok is előszeretettel járnak ide tanulni vagy csak beszélgetni. A Fő térből nyíló egyik szűk utcán található a kávézó, így kifejezetten ajánlom annak, aki megfáradva szusszanna egyet a városnézés alatt.

Persze ezeken kívül rengeteg rejtett érdekesség és izgalmas titkos hely található Krakkóban, amelyekről egy későbbi cikkben fogom lerántani a leplet. Addig is jó felfedezést, ha arra jártok, és remélem lesétáljátok a lábatokat, mert ha valahol, itt nincs megállás!

Írta: Neverhood