Nord-Pas-De-Calais kemény hely. Franciaország méltán nem ismert része. Hideg van és mindenki egy sajátos helyi dialektusban karattyol, érthetetlenül. Dany Boon, közismert francia komikus szülőföldje ez a táj, a maga sajátos humorával és bájával.
Az erősen önéletrajzi Vissza a gyökerekhez a párizsi karrierista és a vidéki suttyó családja közti ellentétet hivatott bemutatni. A főszereplő, forgatókönyvíró, rendező Boon, ezúttal nem fogja vissza magát. Szóviccek özönével árasztották el a vásznat. Azonban, a várt siker elmaradt. Igaz, a bő ötmiliós francia nézőszám szép teljesítmény, de az előzményfilmje (Bienvenue chez les ch’tis) több húsz (!) milliós eladott jegyszámát nem tudta hozni. A várakozás igen nagy volt, a téma roppant érdekes. A színészek tökéletesen beszélnek, csak sajnos a sztori átélhetősége nem a legjobb.
Sok helyen, szabályosan, (franciául is) feliratozni kéne a filmet, a tájszavak miatt. Aki teheti, feltétlenül eredeti nyelven nézze meg, adják is pár moziban így. Sokkal jobban kijönnek a szóviccek és a hangulat. Habár, a magyar nyelvű előzetes ígéretes, de nem tud olyan szóbeli disszonanciát visszaadni, mint az eredeti. Amúgy is, mindenkinek van ciki a családjában ,vagy épp távol kezdet új életet. Aki járt már a galloknál tudja, mennyire érzékenyek arra, ha nem értenek egy számukra idegen nyelvet. Ez a hatás itt elidegenítőleg hat, és jócskán tépázza a francia egót is. Egy szóval nagyon vicces, csak túl van tolva a chti beszéd és a rendes diskurzusok aránya.
A mellékszereplők közül, azért jó páran odateszik magukat. Visítva lehet, például az egykori csetlő-botló „magas szőkén” Pierre Richardon derülni. Remek -a film utáni megszokott- bakiparádé is. A mű egységes, pozitív nagyon franciás végkifejlettel. Kicsit trükkösen inkább a chti közösségnek szól sem, mint a Boon kiváló helyzetkomikusi vénájáról. Azonban, a főhős balesete utáni amnéziás alakítása, már-már a híres komikus elődöket kísérti. A viccet félretéve, ha egy intelligens komédiára vágyunk, amely különleges bepillantást ad egy nálunk ismeretlen közösség életébe, bátran tegyünk egy próbát.
/Szerző: Vass Attila/