Könnyezik a szemünk, folyik az orrunk, kapar a torkunk, tüsszögünk, ezek akár allergia jelei is lehetnek és az is nagyon aktuális mostanság, azonban ilyen tüneteket a rossz minőségű levegő is okoz, amikor ugyanis tartósan magas a levegőben a szálló por mennyisége, akkor ezek a tünetek tapasztalhatóak.
A jelenséget szmognak, vagy más néven füstködnek hívják, a smoke (füst) és fog (köd), kifejezésekből. A légszennyezettség hasonló tüdőbetegségeket válthat ki, mint például a dohányzás. A levegő szennyezettségét az égéstermékek okozzák, amelyek a fűtésből, a közlekedésből és az iparból származnak. Ez a szállópor rendkívül káros az egészségre, ugyanis nemcsak a tüdőbe, hanem a véráramba is bekerül.
Mi a megoldás a szmog csökkentésére?
Az égéstermékek minimalizálása lenne az elsődleges megoldás, hiszen ezzel csökkenne a kibocsátott füst mennyisége, így lenne tisztább a levegő is.
Több, mint negyven évvel ezelőtt az Egyesült Államokban útjára indították a Füstmentes Napot, abból a célból, hogy segítsék a dohányosokat a leszokásban, ez a kezdeményezés pedig nemzetközivé nőtte ki magát. Ezen a napon a dohányzás ártalmaira hívják fel a figyelmet szerte a világban.
Mit tehetünk a szmog ellen?
Elsősorban annyit, hogy ha lehetséges, ne tartózkodjunk csúcsforgalomban az utcán, s ne is akkor szellőztessünk, ellenben sokat mozogjunk a friss levegőn, erdőkben, tavaknál. Fontos rendszeresen részt venni az ajánlott szűrővizsgálatokon és kerüljük mind az aktív, mind a passzív dohányzást.
Természetesen ezt nem lehet minden esetben elkerülni, de tudatosan törekedhetünk rá, például, ha többet járunk gyalog, illetve biciklivel.
A dohányfüst és a szmog okozza a népbetegségnek is számító krónikus tüdőbetegségeket és sajnos igaz, hogy nemcsak a dohányzók között diagnosztizálnak tüdőrákot.
Nem minden szmog egyforma, különböző típusai vannak, működését és létrejöttét tekintve két fajtáját különböztetjük meg: az egyik a redukáló, a másik az oxidáló szmog.
Az oxidáló szmog az erős UV-sugárzás és a közlekedési eszközök által kibocsátott anyagok által jön létre, kialakulásának kedvez a szélcsendes idő. Ez a fajta szmog a forgalmas nagyvárosokban a csúcsforgalom idején keletkezik.
A redukáló szmog csak hidegben, -3 és +5 °C között jöhet létre, a fosszilis energiahordozók égetésekor, amikor korom, szálló por és kén-dioxid kerül a levegőbe.
Mit jelez a szmogriadó?
Szmogriadóról akkor beszélhetünk, ha levegő szennyezettsége elér egy bizonyos határértéket.
A szmog mindegyikőnk életében jelen van és mindenkire hat, ezért tenni is csak közösen lehet ellene, tudatos életmóddal, felelősségteljes gondolkodással, környezetvédelemmel.