Testünknek szüksége van vitaminokra, melyeket tabletták és ivólevek révén pótolhatunk, de ha odafigyelünk, helyes étkezéssel bevihetjük szervezetünkbe. Íme, néhány tipp!

Nem csak az őszi, téli időszakban van szükségünk a vitamin utánpótlásra, bár inkább a megfázásos, influenzás időszakban gondolunk erre. Ezek a vitaminok nem csak az immunrendszerünkre vannak jó hatással, hanem csontjaink, bőrünk egészségének fenntartásában is fontos szerepet játszanak. A koronavírus megjelenése óta többet hallhatunk a C- és D vitamin bevitelről, de ezeket nem csak gyógyszertárakban és drogériákban kapható tablettákkal oldhatjuk meg, hanem étkezésünk helyes irányba terelésével.

Gyerekként minden ételre azt mondták a szüleink, hogy meg kell enni, mert ott van benne a sok vitamin és most, jelenleg szülőkent belátom, hogy azért volt abban valami, nem csak egy indok volt, hogy ne válogassunk.

C vitamint nagyon sok zöldség és gyümölcs tartalmaz, ezeket piacokon, multiknál is meg tudjuk venni, de a kertes házban élők egy kisebb magas ágyásban, vagy kár egy nagyobb cserépben a balkonon is meg tudják termeszteni maguknak.

Az egyik legjobb zöldség a paprika. Lehet az klasszikus tv paprika, kaliforniai paprika, de a legtutibb a chili paprika. Ez nagyon jó hír a csípős ízeket kedvelőknek, mert a chili nem csak segít megelőzni a gyomorfekélyt, de 100 g chili paprikában körülbelül 240 mg C-vitamin van. A kaliforniai paprikából a sárgát választva egy egészen jó vitamin adagban lehet részünk.

A fodros kel és a kelbimbó is tele van C vitaminnal, ezeket nyersen nem fogyasztjuk általában, ezért a főzés során valamennyit vesztünk ebből a vitamin adagból, de még így is érdemes fogyasztani, levesként és rakottas formában is. A helyzet ugyanez a brokkolival is, én imádom pizzán, krémlevesként, csőben sütve, nagyjából mindenhogy.

Gyümölcs is van, ilyenkor persze elsőre a citrom jut eszünkbe, pedig az összes citrusfélének sok C-vitamint tartalmaz. Nagy szerencsénkre a szomszédasszonyom tavaly hozott egy szatyor kivit nekünk, a gyerekek nagyon szeretik és akkor olvastam utána, hogy bizony tele van mindenféle jósággal, K- és E vitamint is raktároz, egy közepes gyümölcs elfogyasztása már egy napi C-vitamin szükségletünk közel 80%-át fedezheti. A diétázóknak figyelmébe ajánlom az epret, melyet nagyon könnyű termeszteni, gazdag antioxidánsokban is, és hiába édes az íze, mégis alacsony a cukortartalma. Frissen szedve is és fagyasztóból előkapva is nagyon egészséges.

Kicsit térjünk át a D vitaminra. Nagyon fontos immunrendszerünknek, de jelenléte elengedhetetlen más szempontból is, mert ez segít a kalcium beépülésének a csontjainkba.

Az első és legfontosabb, hogy szabad levegőn legyünk, hiszen napsütés hatására szervezetünkben termelődik ez a vitamin. Mindig figyeljünk, hogy csak akkor menjünk napra, ha már túl vagyunk a kártékony UV sugárzási időintervallumon, amit általában délelőtt 11 órától délután 16 óráig szabnak meg nyáron.

Étkezéssel itt is segíthetünk. Jó hírem van a halételeket kedvelők számára, mert a tonhal, a tőkehal, a szardínia és a lazac húsa is jó D vitamin forrás. Azok, akik nem esznek halat, mint ahogy én sem sajnos, nekünk maradnak a gombás ételek, a tojás, a gabonafélék és a tejtermékek. A gombát bármilyen formában elkészíthetjük, de pár évvel ezelőtt megtudtam kedvenc francia rokonok révén, hogy ők bizony nyersen is fogyasztják salátába, viszont arra figyelnünk kell, hogy a gombát nehezen emészti meg szervezetünk. Reggelre szuper döntés egy tál tejben úszó gabonapehely, vagy tízóraira egy joghurt. Érdemes figyelni a tejtermékek csomagolását, mivel sokat D vitaminnal dúsítva árulnak.

A végére hagytam a csattanót, mert van egy tuti gyümölcs, amit egész évben vehetünk, ez pedig a narancs. Bár Magyarországon nem honos így ezt valószínűleg külföldi importként kapjuk, de mégis azért aduász, mert nem csak a C-vitamin, de a D vitamin tartalma is magas. Hajrá narancslé!

Vitaminraktáraink helyes szinten tartása fontos immunrendszerünknek, a csontjainknak, bőrünknek, fogainknak. Együnk sok zöldséget, gyümölcsöt, figyeljünk a szezonálisan kapható termékekre, vagy termesszük mi magunk.