„A középszerű tanár magyaráz. A jó tanár indokol. A kiváló tanár demonstrál. A nagyszerű tanár inspirál.”
- William Arthur Wardt -
Június első vasárnapján, minden évben, különleges napot ünneplünk: a Pedagógus Napot. Ez az alkalom lehetőséget ad arra, hogy kifejezzük hálánkat és elismerésünket mindazoknak, akik a jövő nemzedékét formálják – a tanítóinknak, tanárainknak, óvónőinknek, oktatóinknak, szakoktatóinknak, nevelőinknek.
A pedagógusnap változó ünnep, mozgó ünnep: minden év júniusának első vasárnapján köszöntjük a köznevelésben és a felsőoktatásban dolgozókat. Így a pedagógusnap 2025-ben június 1-re esett. Magyarországon 1952. június 7–8-án ünnepelték először ezt a napot, illetve adták át a kiváló tanítói és tanári okleveleket. Később pedig különféle kitüntetések átadására szolgált ez a nap.
A pedagógusi hivatás nem csupán egy munka: elköteleződés, szenvedély, és a tudás átadásának szentelt életforma. Az iskolák, óvodák falai között nap mint nap olyan értékek születnek, amelyek hosszú távon határozzák meg gyermekeink sorsát. Egy-egy bátorító szó, egy jól megválasztott tananyag vagy egy figyelmes tekintet sokszor nagyobb hatással van, mint gondolnánk.
Én azt gondolom, - ismerve és „belülről” látva munkánkat több, mint húsz éve nap, mint nap – hogy mostanság különösen fontos megemlékeznünk a pedagógusok, szakoktatók, oktatók kitartásáról. A folyamatos változások, kihívások és újabbnál újabb elvárások ellenére ők továbbra is szilárdan állnak helyt és ezt a kollegáimról bátran elmondhatom. Nem csupán tanítanak, hanem figyelnek, nevelnek, támogatnak – sokszor szülőként, mentorként, segítőként is jelen vannak a gyermekek életében.
Pedagógusnapon minden virág, minden mosoly és minden kedves szó a pedagógusokat illeti. Én most, ma, itt és ebben a cikkben a szülők, a gyerekek és a társadalom nevében is köszönetet mondok a sok türelemért, a gondoskodásért, amelyet minden egyes tanítványba fektetnek. Köszönjük, hogy a jövőt építik – napról napra, csendben, de rendíthetetlenül.
Boldog pedagógusnapot kívánok minden oktatónak, nevelőnek, pedagógusnak és iskolai dolgozónak! Legyen ez a nap az elismerésé, a megbecsülésé – és a köszönet ünnepe.
„Az, hogy az iskola - és benne a tanár - milyen volt, csak jó tíz évvel az iskola elvégzése után kezd kiderülni. A tanár nem is tudja - fogalma sincs -, hogy mikor hat igazán a növendékre, egy gesztussal, egy szóval, odavetett tréfás félmondattal.”
- Németh László