A visszérbetegség sokak fejében még mindig elsősorban női problémaként él, pedig ez tévhit. A vénák falának gyengülése férfiaknál is gyakori jelenség: becslések szerint minden negyedik férfit érint valamilyen formában. A férjem mindkét lábát műtötték már a problémával.

A különbség a nők és a férfiak között inkább az, hogy a férfiak gyakran később fordulnak orvoshoz, így náluk sokszor előrehaladottabb állapotban derül ki a betegség.

A kialakulásában több, mindkét nemre jellemző kockázati tényező is szerepet játszik. Ilyen például az öröklött hajlam, a mozgásszegény életmód, az elhízás, valamint a hosszan tartó ülés vagy állás, ami különösen jellemző bizonyos munkaköröknél. A hosszú utazások, gyakori autóvezetés, illetve a dohányzás szintén növelik a rizikót. Férfiaknál ezekhez gyakran társul a fizikai megterheléssel járó munka is, ami tovább fokozhatja az alsó végtagok vénáira nehezedő nyomást.

A betegség kezdetben sokszor nem okoz egyértelmű panaszokat, ezért könnyen észrevétlen marad. Később azonban megjelenhet lábfájdalom, nehézláb-érzés, zsibbadás, éjszakai lábikragörcs vagy akár duzzanat is. Előfordulhat viszketés is, amelyet sokan nem kötnek azonnal keringési problémához. A bőr felszínén látható hajszálerek, seprűvénák önmagukban még nem feltétlenül jelentenek betegséget, de ha kellemetlen tünetekkel társulnak, már felvetik a visszér gyanúját.

Ha a nagyobb vénák is kitágulnak, kiemelkednek a bőr alól, főleg a boka, lábszár vagy comb területén, az már egyértelműbb jele a problémának. Ilyenkor mindenképp érdemes szakorvosi vizsgálatot kérni, mivel egyszerű módszerekkel gyorsan megállapítható a diagnózis.

A visszérbetegség nem csupán esztétikai gond, hanem idővel komoly szövődményekhez is vezethet. Ilyen lehet a felületes visszérgyulladás, a trombózis vagy akár a lábszárfekély. Férfiaknál bizonyos szövődmények, például a fekélyesedés kifejezettebben jelentkezhetnek, ezért a korai felismerés különösen fontos.

A kezelés alapja az életmód rendezése: a rendszeres, kímélő mozgás, például úszás vagy kerékpározás, sokat segíthet a keringés javításában. A vénás keringést támogató gyakorlatok és a visszértorna szintén hasznosak. Emellett a kompressziós harisnya viselése is fontos szerepet játszik a tünetek enyhítésében.

Gyógyszeres kezelés is létezik, amely segítheti az érfalak erősítését és a panaszok csökkentését, de ezek nem szüntetik meg a már kialakult tágulatokat, inkább a romlást lassítják. Súlyosabb esetekben különböző érsebészeti megoldások is szóba jöhetnek, például lézeres vagy rádiófrekvenciás beavatkozások, illetve szkleroterápia.

Az életmód szerepe kiemelten fontos. A túlsúly csökkentése tehermentesíti a vénákat, a megfelelő folyadékbevitel és a rostokban, antioxidánsokban gazdag étrend pedig támogatja az érrendszer egészségét. A rendszeres kontrollvizsgálat akkor is ajánlott, ha a tünetek enyhék vagy időszakosan megszűnnek.

A visszér nem válogat nemek szerint, és férfiaknál sem ritka. A korai felismerés és a tudatos életmód jelentősen csökkentheti a súlyos szövődmények kialakulásának esélyét, ezért fontos, hogy a panaszokat ne hagyjuk figyelmen kívül.