Magyarország éghajlata az elmúlt években jelentősen változott, amihez nekünk is alkalmazkodni kell, amikor kertet tervezünk. Íme, néhány tipp, hogy a nyári meleg időszakban is szép kertünk legyen.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a nyári hatalmas hőség, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és az egyre szélsőségesebb időjárás miatt új irányt kell venni a kerttervezésben. Egy jól megtervezett, klímatűrő kert kevesebb öntözést igényel, ellenállóbb a szárazsággal szemben, és közben a méheknek, lepkéknek és más beporzó rovaroknak is menedéket nyújt.

Sokan még mindig úgy tervezik kertjüket, mintha egész nyáron rendszeresen esne az eső, pedig ez már korántsem igaz erre az időszakra. Éghajlatunk egyre jobban hasonlít a mediterrán térségekéhez, amik inkább hosszantartó, száraz időszakokból és néha lezúduló, nagyobb mennyiségű csapadékokból állnak. Ahhoz, hogy így is fenntarthatóbb kertünk legyen, olyan növényeket kell választanunk, melyek bírják ezeket a hőmérsékleti változásokat. Sok kertben a legnagyobb probléma nem a csapadék hiánya, hanem az, hogy a talaj nem képes megtartani a vizet, ezért az első feladat a talaj javítása.

Például a komposzt rendszeres használata növeli a talaj szervesanyag-tartalmát, javítja a vízmegtartó képességét, és segíti a növények gyökérzetének fejlődését. A talaj takarása, vagyis a mulcsozás szintén rendkívül hasznos. A fakéreg, a faforgács vagy akár a levágott fűréteg csökkenti a párolgást, mérsékeli a talaj felmelegedését és visszaszorítja a gyomokat. Egy megfelelően mulcsozott kertben akár 30–50 százalékkal is csökkenhet az öntözési igény. Érdemes a gyep egy részét szárazságtűrő évelőágyásokkal helyettesíteni. Az évelő növények mélyebb gyökérzetet fejlesztenek, ezért jobban hasznosítják a talaj nedvességét, és kevesebb gondozást igényelnek.

A méhek számára a legfontosabb a folyamatos virágzás. Olyan növényeket érdemes választani, amelyek tavasztól őszig egymást váltva biztosítanak nektárt és virágport. Ide tartozik például a levendula, az orosz zsálya, a kakukkfű, a kasvirág, a mézontófű, vagy éppen a varjúháj különböző fajai. Ezek mind jól bírják a sok napsütést és kevésbé igényesek öntözés szempontjából. Ne feledkezzünk meg a csapadékvíz felfogásáról sem, hiszen rendkívül értékes a növények öntözésének szempontjából is, mivel nincs benne annyi adalékanyag, mint a vezetékes csapvízben. Így a vízhálózatokat sem terheljük feleslegesen.

A túlságosan rendezett kerteket, melyeket különféle vegyszerekkel is tartanak rendben, nem kedvelik a kisebb lakók, mint a sünök, rovarok, és egyéb hasznos állatok. Érdemes kicsit a természetre is bízni a növények szaporodását.

A jövő kertje Magyarországon inkább a kevesebb gyepből, több szárazságtűrő évelőből és tudatos vízgazdálkodásból kell, hogy álljon, ezzel magunknak és az élővilágnak is segítséget nyújtunk.