A nyári hónapokban sokan autóznak hosszabb távokra, kirándulni, nyaralni vagy éppen a munkába. Kevesen tudják azonban, hogy július második felétől augusztus közepéig az egyik legveszélyesebb időszak következik a közutakon. Ekkor zajlik az őzek párzási időszaka, amely jelentősen megnöveli a vadbalesetek kockázatát.

Az őzek viselkedése ilyenkor megváltozik. A bakok a sutákat követik, kevésbé figyelnek a környezetükre, ezért gyakran teljesen váratlanul rohannak át az úttesten. Míg az év többi részében elsősorban hajnalban és alkonyatkor találkozhatunk velük, a párzási időszakban nappal is bármikor felbukkanhatnak. Ez azt jelenti, hogy még a jól ismert útvonalakon sem lehetünk teljesen nyugodtak.

A vadgázolások nemcsak az állatokra jelentenek komoly veszélyt, hanem az autóban utazókra is. Egy kifejlett őz tömege akár 25–35 kilogramm is lehet, a nagyobb szarvasoké pedig ennek többszöröse. Egy nagy sebességgel bekövetkező ütközés súlyos személyi sérülést, jelentős anyagi kárt, sőt tragédiát is okozhat. Szerencsére néhány egyszerű szabály betartásával jelentősen csökkenthető a balesetek esélye. Az első és legfontosabb, hogy mindig vegyük komolyan a vadveszélyt jelző táblákat. Ezeket nem véletlenül helyezik ki: olyan útszakaszokat jelölnek, ahol rendszeres a vadmozgás. Ilyen helyeken érdemes mérsékelni a sebességet, különösen hajnalban, szürkületkor és éjszaka.

Vezetés közben figyeljük az út menti növényzetet is. Egy hirtelen megmozduló bokor, egy árnyék vagy egy felvillanó szempár arra utalhat, hogy vad tartózkodik a közelben. Ha egy őz már átfutott előttünk, ne gyorsítsunk azonnal tovább. Az állatok gyakran egymást követik, így jó eséllyel rövid időn belül újabb példány jelenhet meg az úttesten.

Sokan ösztönösen félrerántják a kormányt, amikor egy állat bukkan fel előttük. A közlekedési szakemberek szerint ez az egyik legveszélyesebb reakció. A hirtelen kormánymozdulat miatt az autó lesodródhat az útról, fának ütközhet vagy akár a szembejövő sávba sodródhat. Ha már elkerülhetetlen az ütközés, biztonságosabb az autót egyenesben tartani és erőteljesen, de kontrolláltan fékezni. Érdemes a tompított fényszórót nappal is használni borús időben vagy árnyékos erdei szakaszokon. A jobb láthatóság nemcsak a sofőrnek segít, hanem az állatok is hamarabb észrevehetik a közeledő járművet.

Ha mégis megtörténik a vadgázolás, semmiképpen sem szabad egyszerűen továbbhajtani. Az esetet jelenteni kell a rendőrségnek, illetve lehetőség szerint az illetékes vadásztársaságnak. Fontos fényképeket készíteni a helyszínről és a jármű sérüléseiről, mert ezekre a biztosítási ügyintézés során is szükség lehet. A sérült vadhoz pedig ne közelítsünk, mert fájdalmában kiszámíthatatlanul viselkedhet.

A klímaváltozás, az egyre gyakoribb szélsőséges időjárás és az élőhelyek átalakulása miatt a vadállatok mozgása is változik. A hosszabb száraz időszakokban gyakrabban keresik fel a vízlelőhelyeket, táplálkozóhelyeket, amelyek sok esetben utak közelében találhatók. Ez tovább növeli annak esélyét, hogy járművekkel találkozzanak.

A biztonságos közlekedéshez tehát nem elegendő a KRESZ szabályainak ismerete. Fontos az is, hogy tisztában legyünk a természet ritmusával. Az őzek nászidőszaka minden évben fokozott kockázatot jelent, de némi előrelátással és türelemmel a legtöbb baleset megelőzhető. Néhány másodpercnyi odafigyelés nemcsak autónkat óvhatja meg a súlyos károktól, hanem emberéleteket és vadállatok életét is megmentheti.