„Mindenki azt kapja vissza, amit másokkal tesz- ez biztosan a karma”. Valóban mit is takar ez az egész elgondolás?
A karma szó ma már a hétköznapi beszédben is gyakran elhangzik, sokszor, mint egy igazságszolgáltatás. Ha valaki rosszat tesz, előbb-utóbb megbűnhődik, ha pedig jót cselekszik, annak pozitív következménye, de tényleg erről van szó?

A karma szanszkrit eredetű szó, aminek jelentése „cselekvés”, „tett” vagy „tevékenység”. A karma gondolata az ókori indiai vallási és filozófiai hagyományokban alakult ki. Jelentős a hinduizmusban, a buddhizmusban és a dzsainizmusban, de a három vallás nem teljesen ugyanúgy értelmezi. A hinduizmusban a jó és rossz cselekedetek következményei összekapcsolódnak az újjászületés, vagyis a szamszára körforgásával. A buddhista gondolkodásban különösen fontos az, hogy milyen szándék vezeti az embert. Buddha tanításaiban a karma elsősorban a szándékos cselekedetekhez és azok következményeihez kapcsolódik. A dzsainizmusban a karma különösen sajátos jelentést kap.
A dzsaina filozófia szerint a szenvedélyek, kötődések és helytelen cselekedetek hozzájárulnak a karmás kötöttséghez. A cél a karmától való megszabadulás és a felszabadulás. Szóval a vallási és filozófiai hagyományokban a karma azt jelenti, cselekedeteinknek következményei vannak, és ezek a következmények valamilyen módon visszahatnak ránk. Szóval nem egyszerűen egy büntetés vagy akár jutalom. Inkább egy ok-okozati összefüggés, vagyis a tettek és azok következményei kapcsolatban állnak egymással. Fontos, hogy a karma fogalma szorosan összekapcsolódik az újjászületés gondolatával. A klasszikus indiai vallási elképzelésekben az emberi élet és halál körforgásában az egyén korábbi cselekedetei hatással lehetnek a későbbi létezésére.
Tanítása szerint a következmény nem feltétlenül jelenik meg rögtön, egyes hagyományok szerint akár egy későbbi életben is megmutatkozhat. A karma és az újjászületés összekapcsolása miatt a következmények időben akár nagyon távol is lehetnek a cselekedettől. Kár lenne azt gondolni, hogy akkor a karma azt jelenti, hogy minden visszaszáll ránk előbb, vagy utóbb, legyen az jó, vagy rossz. A nyugati világban ma már olyan emberek is használják a karma szót, akik egyébként nem követnek sem hindu, sem buddhista, sem dzsaina vallást. Számukra a karma gyakran egy általános spirituális vagy erkölcsi elvet jelent, azaz ahogyan bánunk másokkal, annak következményei lesznek.

A karma tanítása többek között arra mutat rá, hogy minden embernek felelősséget kell vállalnia a saját cselekedeteiért, ami szépen formálja életszemléletüket, akár hosszabb távon is. Fontos megjegyezni, hogy a karma nem tudományosan bizonyított természeti törvény, ahogy az sem, hogy esetlegesen újjászületünk. Nem jelenti azt, hogy könnyen ítélkezhetünk más emberek felette, hogy „ezt megérdemelte, mert a karmája dolgozik”. A karma tanítása inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogy saját tetteinkért és szándékainkért vállaljunk felelősséget, ennek megfelelően éljük életünket a világban.
A karma eredetileg szanszkrit szó, jelentése cselekvés vagy tett. Alapgondolata, hogy a cselekedeteknek következményeik vannak, amik az ember életére, illetve annak későbbi újjászületéseire is hatással lehetnek.